Tájékoztatunk, hogy a honlap felhasználói élményének fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

A sörök fogyasztási hőmérséklete - Tényleg van értelme?

Lénárt László
2020. 10. 12. 14:14:21

A tesztelés menete az volt, hogy a hűtőből kivett, közel 4-60C-os sört kitöltés után folyamatos mérés alatt tartom, és mire végzek a pohár itallal, vagy eléri a közel szobahőmérsékletet, mekkora változásokat tapasztalhatok meg rajta. Igyekeztem több típust és főzdét kiválasztani, így kapva egy átfogóbb képet a dolgokról.

A kisüzemiek között az IPA, DIPA, APA, Stout, Pastry Stout és egy hordóérlelt savanyút, míg a nagyüzemieknél egy Lager és egy Pilsner lett tesztelve.

 

Space Next – Pale Ale

Ez volt az a sör, ami nagyon meglepett. Régen kóstoltam, kíváncsi is voltam rá. 60C volt a kezdő hőmérséklet, a kellemesen mandarinos illat nagyon tetszett, főleg azért, mert ez ízében is megjelent, ami nagyon jól simult a malátatesthez. 10-110C-osan volt szerintem a legjobb, ugyanis ekkor ez a citrusos ízvilág még jobban előtérbe került, viszont 16-170C-on és fölötte egyre jobban előtérbe került a maláta.

 

Balkezes – Hopster

A felbontás utáni induló hőmérséklet 50C volt, a benne található komlók a kóstolás alatt folyamatosan ontották magukból a kellemes gyümölcsös aromákat, amely ízében is jelen volt, a fajtára jellemző kellemes keserűséggel együtt. Számomra a legkomplexebb 9-100C-on volt, de magasabb hőmérsékleten sem esett szét. Az utolsó kortyok 140C-on fogytak el és még ekkor is teljesen rendben volt a sör.

 

Mad Scientist - Liquid Cocaine

Egy igazi nagyágyú. Minden szempontból illik rá ez a jelző, hiszen fajtájára jellemzően határozott aromajegyekkel rendelkezik, elég markáns a benne megtalálható keserű íz, amely folyamatosan, kortyról kortyra végig elkísér és az alkohol sem lóg ki belőle. Nagyon szépen eltalált és elkészített darab. Az induló hőmérséklet 50C volt és 160C-an fejeztem be a méréseket. Végig hozta az elején leírtakat és számomra 110C-on hozta a legjobb jegyeket, ekkor teljesedtek ki igazán.

 

MadX – B Bop – Rimshot

Számomra egy igen izgalmas tétel volt, talán az tetszett benne a legjobban, hogy a hozzá kiválasztott gyümölcsök (narancs és citrom) nagyon jól illettek a Laphroig Scotch hordóhoz. 60C-on kezdtem el a kóstolást, itt még a gyümölcsös jegyek domináltak, de a háttérből szépen jöttek a hordós, karakteres jegyek. 11-120C körül hozta ki szerintem a legteljesebb ízeket, viszont ezek után már abszolút a hordó vette át az uralmat és a gyümölcsök közül talán csak a citrom bukkant elő, de az is úgy, mint ha annak a reszelt héja lett volna.

 

Mad Scientist - Candy Man

Ez a pillecukorral és tonkababbal készített magas alkoholtartalmú (12%) stout igen izgalmas tétel, hiszen itt az indulási hőmérséklettel is vártam egészen 90C-ig, hiszen ez a típus jobban kihozza a benne lévő aromákat, ha melegebben kóstoljuk meg. 12-130C-osan már elő-előbújt a benne lévő tonkabab jellegzetes íze, viszont igazán csak 15-160C fok körül jelent meg. Nekem ez a tétel ezen a hőmérsékleten tetszett a legjobban. Nem egészen 210C-os volt, amikor végeztem vele, és egyáltalán nem esett szét, hanem végig hozta a 15-160C körül mért teljes, kerek ízeket.

 

Amundsen – Dessert in a Can Pistachio Cookie Dough Ice-Cream 

Ez a norvég főzde elég híres erről a sorozatáról, ezért is tettem bele ezt a pisztáciás tételt második stoutként. Az induló hőmérséklet itt 8,60C volt és már itt nagyon érződtek a pisztáciás-aromás jegyek. Úgy tapasztaltam, hogy ahogy melegedett, már 13-140C körül a pisztáciás aromák és a sör alap édessége inkább marcipános ízvilágot eredményezett és mindez ki is tartott egészen a kóstolás végéig.

 

Hajnali – Sramli

Ennél a tradicionális német búzasörnél 5,40C volt az induló hőmérséklet és már ekkor illatra és ízre is hozta a típusára jellemző banános, észteres jegyeket, amelyet a hozzá gondosan kiválasztott komló (Hallertau Blanc) még jobban kihangsúlyozott. 80C volt az a hőmérséklet, amikor nagyon egyben mutatta magát és ezt egészen 130C-ig hozta is, amikor el is fogyott. Nagyon könnyed, jól fogyasztható tétel, azoknak pedig kötelező darab, akik ezt a stílust kedvelik.

 

Arcobräu – Mooser Liesl Helles

50C-os volt, amikor kitöltöttem és szerintem már illatra hozta a stílusa jellegzetességeit. A magával ragadó kenyeres, könnyed jegyeket már ezen a hőmérsékleten tökéletesen visszaadta. Végig ez volt tapasztalható, egészen 120C-ig, ahol már teljes mértékben a maláta uralkodott el a sörön. Ne legyen ez senkinek rémisztő, hiszen ezek a sörök ritkán maradnak meg eddig a hőmérsékletig.

A nagyüzemiekről sajnos ugyan az volt a tapasztalatom. Kibontás után még hozták a típusukra jellegzetes jegyeket, sőt, még 10-120C körüli hőmérsékleten is, amely egy határnak bizonyult, ugyanis 12-140C körül, vagy picit felette, 16-180C-on már teljesen szétestek az ízek. A lágerre jellemző kellemes, kenyeres, malátás ízvilág teljesen eltompult, a pilsnerben megtalálható keserű pedig teljesen kaparós, fojtós lett.

 

 

 

 

 

Összességzés

A sörökön feltüntetett „ajánlott fogyasztási hőmérséklet”-et, ha csak egyszer kipróbálja a fogyasztó, már rögtön más megvilágításba helyezi az adott tételt, viszont szerintem ehhez az is kell, hogy egy egész dobozzal vagy üveggel megkóstoljon az ember belőle, hiszen csak akkor tudja meg, hogy miként fog viselkedni, ha egy kicsit melegszik. Számomra igen jó tapasztalatszerzés volt, és ha valaki szeretne hasonló élményeket, kicsit más szemszögből megközelíteni a sörkóstolást, sörfogyasztást, akkor nyugodtan szánjon rá egy kis időt, mert garantáltan nem fog csalódni és így egy kicsit jobban oda tud figyelni a pohár tartalmára.

 

Tartalomhoz tartozó címkék: Blogpost
blog comments powered by Disqus